Page 13

Budapest, 2015. szeptember 28. – Míg Hollandiában az úszó ház, Velencében pedig a gondola a divat és turistacsodálat tárgya, addig Délkelet-Ázsiában az úszó piac. Számuk ugyan mára – a korábbi több százhoz képest – alaposan lecsökkent, a látvány, az élmény és a gazdag kínálat miatt mindenképp érdemes felvenni a bakancslistára.

A tengerparti nyaralások elmaradhatatlan „kelléke” a halpiac vagy – ha nincs a közelben vízpart – a helyi bazár. Délkelet-Ázsiában ezt kicsit másképp csinálják; Thaiföld, Indonézia és Vietnám az úszó piacok híve. Ezekben az országokban tartózkodásunk során minden földi jóval megrakott, lapos csónakokkal találkozhatunk piac címszó alatt. Egykor ezek a vásárok a helyi kereskedelem fontos részei voltak, mára ugyanakkor elsősorban turistalátványosságnak számítanak – annak viszont bizonyosan különlegesek és emlékezetesek.

Damnoen Saduak – úszó „látványpiac”

A legnagyobb és leglátványosabb úszó piac Thaiföldön található; a Damnoen Saduak Bangkoktól kb. 120 kilométerre, a 19. század közepén IV. Rama király parancsára épített csatorna, mely elsősorban a vízi közlekedés megkönnyítésére épült. A környező földek azonban rendkívül termékenyek, így a friss zöldségek és gyümölcsök szállítása hamar megindult a csatornán, innen pedig már csak egy lépés volt, hogy a friss áru csónakokon cseréljen gazdát.

Mára reggelente több száz szalmakalapos, színes ruhás nő indul napi útjára rogyásig megrakva csónakját banánnal, papayával, mangóval, kókuszdióval, guavával, valamint helyi készételekkel, édességekkel és más áruval. Az európai turistákat Damnoen Saduak talán Velencére emlékeztetheti, hiszen a csatornát cölöpökre épített lakóházak és éttermek, valamint – az olasz várostól kissé eltérően – kókuszpálma-ültetvények szegélyezik. Az egész egy színes-szagos, magával ragadó, egzotikus kavalkád, amely bevezeti az utazót a helyiek életébe, mindennapjaikba, valamint a délkelet-ázsiai életmódba.

Egynapos túra Bangkokból

A „csónaktúra” az úszó piacon legalább félnapos elfoglaltság, ennél alább nem is ajánlott adni, hiszen a program minden percét érdemes kihasználni. A legjobb hajnalban vagy reggel érkezni, mert a legtöbb árus ekkor indul útnak, és ekkor a leggazdagabb a kínálat.

Damnoen Saduak Bangkokból akár egy egynapos túra keretében is megtekinthető; az utazással együtt így akár más programokra is marad időnk. Ha a csónakázást már meguntuk, esetleg kissé zsong a fejünk a piaci kavalkádtól, a környéken számos más lehetőség is kínálkozik, amivel a túrát össze lehet kötni; a város híres rózsakertjéről is, de a bátrabbak az elefántlovaglást is kipróbálhatják Damnoen Saduak elefántfarmján.

„Az egynapos kirándulások, programok kifejezetten népszerűek a Délkelet-Ázsiába utazó magyarok körében is, hiszen viszonylag rövid utazással látogathatnak meg nagyszerű helyeket. Damnoen Saduak ebből is kiemelkedik, az úszó piacok nemcsak azért érdekesek, mert a világon sehol máshol nem láthatók, hanem mert valóban egyedülálló és emlékezetes élményt nyújtanak” – mondja Simon Karolina, az Ázsiaspecialista utazási iroda kiutaztatási vezetője a magyar utazók szokásairól.

 

 

Kapcsolódó fotók:

A fotók a forrás megjelölésével használhatók fel.

Budapest, 2015. szeptember 18. –  Senkinek sem újdonság, hogy Japán – különösen az európaiak számára – szinte tömve van titokzatos kulturális kincsekkel, történelmi emlékekkel, melyek régmúlt korok emlékét idézik a némi fantáziával megáldottak szeme elé. Íme ezek közül öt, melyeket az UNESCO is a világörökség részévé választott.

Japánban már az őskőkorban, i. e. 30 000 körül letelepedtek az első emberek, a 6. században elterjedt a buddhizmus, a feudális korban megjelentek a szamurájok és a sógunok, majd elválaszthatatlanok lettek az országtól a gésák, a második világháború pedig örök nyomot hagyott Hirosimán és Nagaszakin. Mindez a történelmi-kulturális emlékeken is látszik: felbecsülhetetlen nagyságú kulturális örökség található az országban. „Japán világviszonylatban is rendkívül gazdag történelmi-kulturális emlékekben, amelyek a magyar turistákat is egyre jobban érdeklik; az elmúlt években sokkal többen fordulnak hozzánk az ország kulturális nevezetességeivel kapcsolatos kérdésekkel. Számos helyszínt tudunk nekik ajánlani, hiszen az ország szinte minden táján van említésre és figyelemre méltó látványosság” – meséli Simon Karolina, a Japánspecialista kiutaztatási vezetője a magyar utazók igényeiről. A kulturális kincsek közül az UNESCO nem kevesebb, mint tizenötöt vett fel a világörökségi listára; köztük is akad azonban néhány, mely kiemelkedik.

1) Nara, az évezredes főváros

Nara az ország egyik legrégebbi fővárosa (710-784), egyúttal pedig a japán irodalom, művészet és kultúra mellett az ipar bölcsője is volt. A hét templom, szentély és rom, valamint Kaszugajama ősi erdeje 1998 óta része az UNESCO Világörökségének. A város talán leghíresebb nevezetessége a Todai-ji templom, amelynek legnagyobb csarnoka, a Daibutsuden, a narai Nagy Buddha szobornak ad otthont. Nara városában a templomok kövezetén lépdelve, a Nagy Buddha szobor árnyékában könnyedén a Japánt épp meghódító buddhizmus idejébe képzelhetjük magunkat.

2) Itsukushima szentély

Ha igazak a legendák, az első szentélyt Itsukushima szigetén – amelyet Miyajimaként, azaz szentély szigetként is emlegetnek – a 6. században építették Susanoo-no-mikoto, a szél és vihar istenének három leányának tiszteletére. A sintó templomcsoportot aztán a 12. és a 16. században is újra kellett építeni, azonban a híres kapu, az ōtorii már 1168 óta áll, és 1875-ös felújítása óta változatlan. A szentély különlegessége, hogy elhelyezkedése miatt a dagály érkezésekor olyan érzetet kelt, mintha az egész a vízen lebegne; éppen ezért körülbelül hat óránként váltakozva besétálhatunk az ōtorii alá, vagy a partról és a 300 méternyi folyosóval összekötött épületegyüttes egyik szentélyéből csodálhatjuk. Különleges hangulatot ad, ahogy a tenger – és kis képzelőerővel a történelem – lassanként beszivárog a főkapu alá, lassan körülfolyja az egész szentélyt, majd csendben visszavonul.

3) Hirosima atombomba dómja

A hirosimai atombomba dóm, bár közel sem olyan ősi, mint a fenti két világörökségi helyszín, történelmi jelentősége azonban legalább akkora. A dómot Jan Letzel cseh építész tervezte, és 1915-ös építésétől az atombomba ledobásáig kiállítóteremként működött. 1945. augusztus 6-án délelőtt a Little Boy névre keresztelt atombomba alig 150 méterre a főépülettől csapódott be; mivel a robbanás csaknem teljesen felülről érkezett, a központi rész a kupolával állva maradt, noha a tető, valamint a második emelettől fölfelé a falak és a padló beomlottak. A Japánban Genbaku dómként ismert épületen csak annyi javítási munkát végeztek el, hogy stabilitása megmaradjon. Az atombomba dóm – a mellette kialakított Béke Emlékparkkal együtt – hátborzongató, ugyanakkor érzékletes tanúja és hírvivője a II. világháborút lezáró bombázásnak.

4) Nikkó szentélyei és templomegyüttese

766-ban egy Sotó nevű szerzetes isteni parancsra megmászta a település melletti Nantai csúcsot, és megépítette rajta a Sihonrjúdzsi templomot – a későbbi Rinnódzsi épületegyüttes alapját. A mai Nikkót övező három hegy azóta is Japán vallási életének egyik legfontosabb helye; előbb a sintó – Japán ősi vallása –, később pedig a buddhizmus szent helyévé váltak. Ha ez a több mint ezeréves pont nem lenne elég, a 17. században újabb szentélyt kezdtek építeni, a Tósógút, amely ma már szintén a Világörökség része. Ennek köszönhetően Nikkó az építészeknek, a történelem- és kultúrakedvelőknek egyaránt nem mindennapi élményt nyújt, hiszen egy városban tekinthetnek meg két, ezer év különbséggel épült, történelmet megelevenítő szentélyt.

5) Az ősi Kiotó és környékének történelmi emlékei

Az 794-ben alapított Kiotó egészen a 19. század közepéig Japán – a Császári Birodalom – fővárosa, és így a japán kultúra központja volt. Éppen ezért történelmi-kulturális emlékei rendkívül gazdagok. Különösen a fa- és vallási építészet, valamint a japánkertek kialakulását és fejlődését lehet végigkövetni Kiotó, Uji és Otsu utcáin. Mivel a három város a II. világháború alatt nem szenvedett súlyos károkat, régi épületei is megmaradtak. Kiotó környékén járva mindenképp érdemes útba ejteni néhányat az 1600 buddhista templom és a 270 sintó szentély közül, például az Arany- és Ezüstpavilont vagy a Fülemülepadlóról híres Nijo kastélyt.

Japán összesen tizenkilenc kulturális és természeti helyszíne, nevezetessége szerepel az UNESCO Világörökségi listáján, amelyek mindegyike felejthetetlen élménnyel szolgál az utazó számára. Feltétlenül érdemes bejárni még például a Fuji-Hakone-Izu Nemzeti Parkot, amely a Fuji-san megmászásán túl más emlékezetes látnivalókkal is szolgál, hála az egyedülállóan gazdag állat- és növényvilágnak.

 

Kapcsolódó fotók:

A fotók a forrás megjelölésével használhatók fel.

Dél-koreai tanulmányutat szervezett az Ázsiaspecialista

Budapest, 2015. szeptember 9. – Nagyvárosi élet, szappanoperák, teaültetvény, és buddhista templomi szertartás. Változatos programokkal mutatta be Dél-Koreát több magyar médium képviselőjének az Ázsiaspecialista utazási iroda. A hatnapos úton a résztvevők megismerhették a délkelet-ázsiai ország kultúráját, legfőbb látványosságait, belekóstolhattak a helyi gasztronómia ízeibe, valamint részt vettek egy egynapos buddhista elvonuláson is.

A JTB Hungary Utazási Iroda Ázsiaspecialista üzletága a Koreai Idegenforgalmi Hivatal, valamint a Turkish Airlines légitársaság támogatásával 2015. augusztus 26. és szeptember 2. között dél-koreai tanulmányutat szervezett újságírók számára. Az ázsiai ország ugyanis egyre népszerűbb úti cél a magyarok körében is, többek között a nagy rajongótáborral rendelkező televíziós sorozatainak köszönhetően. Ennek fényében a résztvevők a változatosan összeállított, élményekben gazdag utazás során megtekinthették a Magyarországon is sikerrel vetített, „A palota ékköve” című sorozat forgatási helyszínét Yongin városában.

Éjszaka egy buddhista kolostorban

A legenda úgy tartja, időszámításunk szerint 529-ben egy szerzetes remetelakot épített a Jogyesan hegy oldalában. 350 évvel később, Dosean Guksa, koreai buddhista szerzetes lerakta a mai Seonam Templom alapjait, amely napjainkban Dél-Korea egyik legfontosabb történelmi-kulturális öröksége. Az Ázsiaspecialista által szervezett tanulmányút résztvevői két napra beköltöztek Taego Rend híres kolostorába, és felvették az itt élő szerzetesek szigorú napirendjét, valamint követték a szabályrendszerüket.

„A nap hajnali 3-kor kezdődött a szerzetesek recitálásának meghallgatásával, majd 6 órakor a kolostor egyik vezetőjének útmutatása alapján közösen fogyasztottuk el a reggelit. A nap során több meditáción is részt vettünk a belső nyugalom és tisztánlátás elősegítésére. Átéreztük a buddhista elvonulás hangulatát, mely során minden külső ingert félretéve csendesítettük le testünket és elménket” – mesélte Simon Karolina, az Ázsiaspecialista kiutazási vezetője az élményről.

A dél-koreai mini körutazást a Juknokwon Bambuszliget, a boseongi teaültetvény, Szöul nyüzsgő városának és Busan egyedülálló hangulatának megismerése tette teljessé.  „Korea lenyűgöző ország, mind kultúrájával, gasztronómiájával és természeti adottságaival. Az itt töltött idő minden percét élveztük, és személyes tapasztalatainkon keresztül könnyebben és hitelesebben tudjuk majd felkelteni a magyar utazók figyelmét az ország által kínált fantasztikus utazási ajánlatokra” – összegezte az út tapasztalatait Simon Karolina.

Kapcsolódó fotók:

A fotók a forrás megjelölésével használhatók fel.

Facebook

Get the Facebook Likebox Slider Pro for WordPress